Nagyzási hóbort. Tömeges lakásigény. A legmagasabb épületeknek számító templomok fölé magasodás. Verseny a megyei pártvezetések között. Ezek az okok külön-külön is, de leginkább együttesen játszottak szerepet abban, hogy a leginkább a hatvanas-hetvenes években magasház-építési hullám söpört végig hazánkon. A vidéki Magyarország nagyvárosainak még álló, legmagasabb, lakott vagy már szellemházként ismert lakóházairól hat független szerkesztőség készített körképet a héten. A közös munkában a Borsod24, a Debreciner, a Kecsup, a Nyugat, a Veszprémkukac és a Szabad Pécs munkatársai vettek részt. Az alábbiakban mindegyik cikk összefoglalóját elolvashatják, és kattinthatnak az adott vagy a figyelmüket leginkább felkeltő cikkekre.
A legkorábbi magyar „magasház” nagy ugrás volt: húsz emelet épült fel Miskolcon
A miskolci „húszemeletes” sokak szerint a legkorábban épült magasház volt az országban, tervezői ráadásul kitették a kirakatba: az egyik forgalmas út mellé, Miskolc korábbi északi bejáratába, a Szentpéteri kapuba álmodták meg, olvasható a Borsod24 cikkében. Hetven méterével a város messze legmagasabb lakóháza (volt), és az összes épületet is figyelembe véve is egyedül az Avasi kilátó előzi meg, és az is csupán két méterrel. Ugyanakkor ez az elhanyagolható különbség nem nagyon látszik, mivel a nemrég felújított tornyot egy dombtetőre telepítették, míg a borsodi megyeszékhely magasháza egy völgyben áll.
Kezdetben az elit költözhetett be a különleges lakóházba, de aztán a hosszú évtizedek alatt – ahogyan romlott az ingatlan állapota – egyre vegyesebb lett a lakóközösség összetétele is. Pár éve arról beszélt mindenki, hogy felújítják, és luxusapartmanokat alakítanak ki a szerkezetileg ma is tökéletes épületben, de miután nem érkezett meg a kormány hozzájárulása egy hitel felvételéhez, maradt a retro érzés a közelben élőknek, illetve a remény, hogy egy beruházónak éppen ezen az óriáspanelen akad meg majd a szeme.
Jelenleg árulják, 560 millió forintért lehet megvenni, de a vásárlónak alá kell írnia egy ígérvényt is, mely szerint záros határidőn belül felújítja az ikonikus házat. Ez a kombináció egyelőre nem működik, így továbbra is szellemházként funkcionál a helyszín. További részleteket és érdekességeket a miskolci 20 emeletesről a Borsod24 oldalán találnak.
22 emelet, 24 szint, 75 méter – több mint ötven éve áll Debrecen legmagasabb épülete
Debrecen legmagasabb épületének, a 22 emeletes toronyháznak 2023-ban ünnepelték megépülésének ötvenedik évfordulóját, ez alkalomból jelent meg a 24 emelet, 24 történet című kötet, melyet a tavalyi könyvhéten mutattak be. A könyvben a magasház építészei, jelenlegi és volt lakói is megszólaltak, emlékeztet a Debreciner.
A magasház tervezése 1966-ban kezdődött és 1973-ban fejezték be az építését, tervezői Boruzs Bernát és Szabó János voltak. A két építésszel készült interjút az említett kötetben olvashatjuk, ebben megemlítik azt is, hogy a Nagytemplom ellenpontjaként emelték ezt az épületet, szociális szempontokat is figyelembe kellett venniük, vagyis elsősorban lakásokat terveztek ide, leginkább 40-50 négyzetméteres garzonlakásokat, „ami átmeneti szállást jelenthetett a lakásgazdálkodásban”. Az a kérdés is elhangzott, hogy eredetileg hány évtizedre becsülték az épület élettartamát, az építészek elárulták, hogy akkoriban a szabályok legalább 50 évet határoztak meg. Bár az épület ezt a kort már elérte, úgy látják, egyelőre még nincs olyan állapotban, hogy le kelljen bontani.
A jelenlegi lakók pozitívan nyilatkoztak a házról a kötetben, egyikőjük például így emlékezett vissza a beköltözés napjára: „Jaj, nagyon jó volt! Örültem neki, mert addig kertes házban laktunk. És mikor bejöttem ide, jó meleg volt, tiszta új lakás.”
A kötetpremieren az is elhangzott, hogy amikor kinyitotta a könyvet egy bácsi, azt mondta: ocsmány, csúnya épület, amit a városban sem akar látni, nemhogy a könyvespolcán. További részletek a Debreciner cikkébenolvashatók.
Kecskemét máig legmagasabb páros épülete a volt Pártház és a Megyei Tanács toronyháza
Kecskemét régi városrészének kanyargós utcáin elbontott parasztpolgári házak helyén, előregyártott elemekből épült fel az 1970-es évek elején Kecskemét máig legmagasabb páros épülete, a volt Pártház és a Megyei Tanács toronyháza, a kereszttel együtt 75 méter magas Nagytemplom szomszédságában. Ma itt működik a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal, a múltból visszahozott főispán vezetésével és a szomszédságában a vármegye önkormányzatával.
Az egymással ellentétes politikai rezsimek, a változó kor ízlése és az emelkedő városi forgalomnak való megfelelés jócskán formálták Kecskemét városépítészetét, írja a Kecsup. A 20. század elején a polgári modernizáció finom szecessziós vonalai, a század derekától az erőltetett szovjet/orosz materializmus kockái, a legújabb korban pedig a kapitalista kort szimbolizáló szórakoztató- és szolgáltató bevásárlóközpont hagytak kitörölhetetlen nyomokat Kecskemét arculatán.
A Szalagház, mely 1969-ben a legnagyobb akkori tömbház volt az országban, a négy forgalmi sávos Petőfi Sándor utca vonalán épült. 1971-ben nyílt meg az Alföld Áruház, amely az ország legnagyobb nem állami kereskedelmi üzlete volt. És vele egyidőben húzták fel a Megyei Tanács és MSZMP előregyártott elemekből épült, a katolikus Nagytemplom magasságával viaskodó épületeit. A Deák Ferenc téren álló páros toronyházakról 1989-ben a vörös csillag lekerült, funkciójuk azonban máig változatlan a tekintetben, hogy a mindenkori adminisztráció használatában állnak. További részletek ITT olvashatók.
14 emeletes, amely egy ideig a legmagasabb volt, és ahonnan be lehetett látni a szovjet laktanyába
1970-ben adták át a szombathelyi 14 emeletes lakóházat a belvárosi Petőfi Sándor utcában. Az 58 méter magas épület Szombathely válasza volt a magasház-építési hullámra, ami tulajdonképpen a helyi pártvezetők versengése volt. Átadása idején a Dunántúl legmagasabb épülete volt, de elsősége nem tartott sokáig, Pécsen, Zalaegerszegen, Veszprémben és a többi városban is sorra adták át a magasházakat, emelik ki a Nyugat.hu írásában.
A 14 emeletesben 84 lakást alakítottak ki, legfelső szintjén tetőpresszóval, de azt viszonylag gyorsan bezárták. Állítólag azért, mert onnan be lehetett látni az akkori szovjet laktanyába, az ott parkoló járművekről képek is jelentek meg egy osztrák újságban. A földszinten eszpresszó-bár és könvyesbolt épült, a Fészek söröző sokáig Szombathely ikonikus helye volt, most ingatlaniroda és egy kocsma működik az épületben.
A 14 emeletest most is lakják, pár éve új nyílászárókat kapott, hőszigetelték, így ma már az eredeti külső burkolati anyagok csak némely pontokon látszanak. Az épület belseje viszont sok részletében az eredeti állapotot tükrözi, így a szintek között közlekedve, mondhatni, a korabeli hangulat köszön vissza, erről is szól még a Nyugat.hu cikke.
Már nem a híres-hírhedt, de hét éve lebontott 25 emeletes Magasház a legnyurgább pécsi lakóépület
Ötvenöt éve, 1969-ben kezdték építeni Pécs magasházát, avagy az első olyan pécsi társasházat, amelyet magasháznak neveztek el, derül ki a Szabad Pécs írásából. Mint az talán országosan is ismert, Pécsett állt az ország egyik leghíresebb, vagy leghírhedtebb toronyháza, a 2016 végén lebontott, de majd 30 évig lakatlanul állt, s szellemházzá vált 25 emeletes pécsi Magasház. Pécs első toronyháza azonban a 17 emeletes volt, amely a 25 emeletessel ellentében nem a pécsi Egyetemvárosban, hanem az Uránvárosnak elnevezett városrészben épült fel, és nemcsak áll ott a mai napig, de lakják, használják is. A 17 emeletes legalább tíz emelettel nő a többségében itt található hét- és ötemeletes épületek fölé, s legalábbis Pécsett majdnem olyan ismert és ikonikus épület, mint amilyen volt a több, mint 7 éve lebontott 25 emeletes. Utóbbihoz hasonlóan a Szabad Pécs szerint a 17 emeletest is nyugodt szívvel lehet függőleges falunak nevezni, hiszen ha minden lakásában hárman élnének, akkor több, mint 300 főnek adna otthont, ami – különösen az aprófalvas településszerkezetű Baranyában – egy kisebb falu lakosságának megfelelő lélekszám.
A pécsi 17 emeletesben az 1971-es beköltözéskor (megj. az átadás hivatalos dátumak 1973, de 1971-től költöztek be a lakók) uránbányászok, illetve az uránbányában dolgozó bányászok és más munkakörben dolgozók, köztük mérnökök és családjaik kaptak lakást. A cikkben a mai viszonyokról szóló részletes helyzetkép megrajzolása mellett arról is írnak, hogy az adott korban kifejezetten modernnek számító 17 emeletest eredetileg kisebbnek és nem is lakóháznak szánták.
A nagyzási hóbort mementójának is hívható a 19 emeletes veszprémi Huszas
A Dunántúl legmagasabb épületének szánták, hármat terveztek, szerencsére csak az amúgy 19 emeletes Huszas maradt, ahogy a helyi köznyelv nevezi Veszprém belvárosának fekete-fehér tornyát, derül ki a Veszprémkukacon megejelent “magasházas” cikkből. Csakhogy már az első veszprémi toronyháznál felmerülő problémák elriasztották a helyi vezetőket a további húszemeletesek építésétől.
Érdekesség, hogy a “magassági verseny” első körében 15 emelet is elég lett volna, de az egyeztetések során már kiderült, hogy 24-re kellett (volna) növelni a legalább dobogós hely megőrzéséhez. A hadügy azonban keresztülhúzta a fényes terveket, mert ebben az esetben állítólag a Veszprém és Szentkirályszabadja közt elterülő katonai repülőtérre is simán rá lehetett volna látni az épület legfelsőbb szintjéről. A hatóságok így végül “csak” 19 emeletre adták meg az engedélyt. Ráadásul az alapok építése közben szembesültek a talaj valódi tulajdonságaival Úgy tűnik, a veszprémi „Huszas” még egy jó darabig a nagyzási hóbortok mementója marad, ugyanis statikailag annyira jól sikerült, hogy állítólag szétrobbantani se lehetne. A toronyház ma is lakott, igaz, idővel csökkent a lakók száma, egyre kevesebben élnek benne.
„Mindegy, hogy milyen ronda, megszoktuk. Hiányozna” – válaszolták tíz éve a megyeszékhely lakói a műegyetemisták kérdésére, miszerint a(z akkor még állt, de már bontásra ítélt) 25 emeletes pécsi toronyházhoz hasonlóan lebontsák-e a monstrumot. Az biztos, hogy a veszprémi magasház évtizedekig egyfajta iránytűként szolgált a turistáknak és a város körüli utakon közlekedőknek is. Az “eltüntetése” ma igen szép summába, bizonyosan több milliárd forintba kerülne, amire persze pénz nincs, így egy ideig még biztosan meghatározó képe a királynék városának. További részletek a Veszprémkukacon.
